„Varga Imre szobraival előbb beszélgettem, mint vele, az alkotójával: Károlyi Mihály, Radnóti-emlékmű, Czóbel, Jákob és az angyal, Múló idő, Az esernyős nők… A szobrok megszólítottak és meséltek történelmet, irodalmat, filozófiát és költészetet. Egyikük sem szépelgett és mégis gyönyörködtetett – ez a gyönyörűség az értelmemnek szólt. Varga lírája megértővé, humánussá teszi önnön éleslátását. Élete regénybe illő, szobrai, festményei jövő századok büszkeségei. E kötet igyekezet őt megismertetni és érteni. Olyan könyvet akartam róla írni, mint, amilyen szobrokat ő csinál: többjelentésűt, filozofikust, igazat.”
Marton Mária
